Ma új élményekkel gazdagodtam. Olyasmi történt velem, amit a legmerészebb álmaimban sem gondoltam, de valahogy több éve vártam már, hogy ez a pillanat is eljön egyszer.
Láttam már pályafutásom alatt ilyet nem egyszer, nem kétszer, s mindig tehetetlen dühvel szemléltem, ahogyan egy-egy jó szándékú, lelkiismeretes, magával és munkájával szemben rendkívül magas elvárásokat támasztó kollégától megválik a munkáltatója.
Ma, picit több, mint 16 év munkaviszony után, a pályafutásom hirtelen véget ért annál a cégnél, amelynek mindent alárendeltem, a márkának búcsút mondok, amelyet sajátoménak éreztem. Sok mindent átéltem, sok mindenkit túléltem, ez most nem sikerült. Persze régen rossz, ha nap, mint nap úgy kell bemenni egy munkahelyre, ahol nem a szakmai kvalitások számítanak, hanem, hogy beállj egy sorba. Nos, én nem álltam be a sorba, minden döntésemet, javaslatomat, a cég, illetve a márka érdekében hoztam meg. Rengeteg kollégát és magát a márkát is rettenetesen fogom hiányolni, a változtatásra viszont eljött az idő. Új életet kell kezdeni, máshol, másokkal és máshogyan.
Mindenkinek szeretnék köszönetet mondani, aki szeretett emberileg, vagy elismert szakmailag, a másfél évtizednyi együttműködésért és hogy az akadályokat együtt gyűrhettük le. A szívembe beleégett az S betű, minden tudásom, tapasztalatom a fejemben van, az összes szép és jó emlék. Viszlát!
